Supplet Ecclesia ("az Egyház pótolja" hittudományi szakkifejezés azokra az esetekre, amikor a szentségek kiszolgáltatása közben előforduló esetleges hiányokat annál, aki jóhiszeműen veszi fel a szentségeket, az Egyház pótolja. A szentségek csak akkor fejtik ki hatásukat, ha kiszolgáltatásuk közben megvan mindaz, amit az Egyház a hatékonyságukhoz feltételként kiszab. A szentség kiszolgáltatója részéről szükséges megfelelő szándék is. Hogy ez megvan-e, azt ellenőrizni nem lehet, mert az előírt szertartások külső elvégzése (az ú. n. külső szándék) magában véve még nem bizonyítja, hogy a kiszolgáltatónak megvan a megfelelő belső szándéka. Az Egyház tanítása szerint a szentségek kiszolgáltatásához a külső szándék nem elegendő s így a kiszolgáltató, bárha elvégzi az előírt szertartásokat, mégis meghiúsíthatja a szentségek hatékonyságát, ha nem indít magában megfelelő belső szándékot.
Ez ellen a szentségek hatékonyságát Ambrosius Catharinus nyomában sok XVII. és XVIII. századbeli hittudós azzal a tanítással akarta megvédeni, hogy a szentség kiszolgâltatójában elég a külső szándék, vagyis a szertartási cselekmények elvégzése, melynek megtörténte mindig ellenőrízhető. De ez a nézet nem felel meg a katolikus tanításnak és nincs is rá szükség. Sz. Tamás helyesen oldja meg a kérdést: minden szentségnek elsődleges kiszolgáltatója Krisztus, közvetlen, általános megbízottja pedig az Egyház; ez a kettő a szentségek kiszolgáltatását mindenkor biztos hatással végzi; a jóhiszemű fölvevőnél a kiszolgáltatás esetleges hiányait (tehát a kiszolgáltatóban a megfelelő belső szándéknak a hiányait is) pótolja az Egyház. Hasonlókép pótolja az Egyház bizonyos esetekben a joghatóság hiányát (pl. a gyóntatási joghatóságot a halálveszélyben). Oe. Gy
Forrás:
Bangha Béla (szerk.): Katolikus Lexikon IV. – Magyar Kultúra Bp., 1933. (190-191)